Tájékoztatók a császármetszésről kategóriaarchívum

Mi a különbség a programozott és sürgősségi császármetszés között?

Bizonyos várandósságok esetén előre tervezetten alkalmaznak császármetszést, mivel javallatai már a vajúdás megkezdése előtt adottak (pl. bizonyos anyai betegségek, a magzat elhelyezkedésének rendellenességei.)

Programozott vagy előre megtervezett császármetszés
A császármetszés programozott, ha az anyai vagy magzati javallatok miatt előre szükségesnek látják a műtétet.
(Tehát a programozott császármetszés nem egyenlő „az anyai kérésre végzett” császármetszéssel!)

Tervezett császármetszésről beszélünk, ha a vajúdás megindulása előtt, ha a magzatburok spontán repedése előtt, még minden egyéb beavatkozás megkezdése előtt fordulnak a műtéthez.

Magyarországon korábban általános volt, hogy az 1. császármetszés utáni várandóságnál programozott császármetszést terveztek. Ma már ez is ki van dolgozva, mikor engedélyezik császár után a hüvelyi szülést. Külföldön egyre gyakoribb példa, hogy többszörös császármetszés után is támogatják a spontán szülést .

Sürgősségi császármetszés

Sürgősségi császármetszésről beszélünk, ha a sürgősségi indikáció a vajúdás alatt lép fel, azaz a szülés során előre nem látható veszélyhelyzetek miatt dönt az orvos a császármetszés mellett.

A műtét „sürgősségi”:
ha a döntést a vajúdás megindulása után hozzák
ha a műtét előtt kevesebb, mint 24 órával látják indokoltnak,
ha programozott császárt terveztek, de komplikációk merültek fel és a műtét sürgősen szükségszerűvé vált,
ha a műtét 1-2 órán belül lezajlik.

    Sürgősségi indikációk lehetnek a magzat rossz állapota (pl. rossz magzati szívhangok), az anya állapota (elhúzódó, nem haladó szülés) vagy mindkettő együttes érdekei.
    Az összes császármetszés egyharmadát a szülés nem megfelelő haladásával indokolják.

    Azonnali császármetszés: „A hazai klinikai/kórházi körülmények között megfelelő szervettség esetén 10-30 perc szükséges a döntéshozataltól a magzat kiemeléséig.” (A szülészet nőgyógyászat tankönyve 347.o.)
    Azonnali császármetszést indokolhat a magzat vagy a szülő nő állapotának váratlan, gyors romlása (pl. a lepény idő előtti leválása, vérzés, elakadt szülés, előreesett köldökzsinór).

    Összeállította: Földiné Sz. Sarolta, 2012 www.csaszarosanyuka.hu
    Források:
    Papp Zoltán (szerk.): A szülészet-nőgyógyászat tankönyve, Semmelweiss 2009
    angol és magyar kórházi tájékoztatók

    Császármetszés- gyakori kérdések

    (Riport Dr. Vámosi Béla szülész-nőgyógyásszal)

    Az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött a műtéti technika, illetve korszerűbb varróanyagok, eszközök jelentek meg. Ma gyakran alkalmazzuk a császármetszések során az úgynevezett Misgav-Ladach-féle műtéti technikát, nagyon jó tapasztalatokkal. A műtét lényege, hogy az operáció során szemben a korábbi gyakorlattal kevesebb metszést ejtünk, lehetőleg ujjal feszítjük szét a szöveteket – a hashártyát, a hasizmokat, a méhizmot –, majd az egyesítés során is csak a legszükségesebb rétegeket egyesítjük: a méhizmot, a bőnyét, a bőrt. A műtéti technika legnagyobb előnye az, hogy sokkal kevésbé terheli meg az anyát. A régivel 40-60, az új módszerrel 15-20 percig tart az egész procedúra: kevesebb a vágás, a varrat, kevesebb a műtét utáni fájdalom. Az alkalmazott technikának a korábbival szemben nincs hátránya: nem igazolódtak be azok az aggályok, amelyek a nyitva maradó hashártya miatt szövődményekkel, összenövésekkel, bélműködési zavarokkal számoltak. A műtéten átesettek között ritkább, illetve gyorsabban szűnik meg a gyakran sok kellemetlenséget okozó székrekedés, és ami ezzel szorosan összefügg, előbb kezdhetnek el az anyák normálisan táplálkozni.

    Sokféle indikáció lehetséges, azonban minden eset egyedi elbírálást igényel, az előnyök, illetve a kockázatok mérlegelésével. Végezhetjük a műtétet vitális indikáció alapján, ekkor a cél a közvetlen életveszély elhárítása, műtét nélkül vagy az anyát, vagy a magzatot, vagy mindkettőt elveszítjük. Ilyen eset például az anyai szívelégtelenség, vérzés, satöbbi, magzati súlyos oxigénhiányos állapot, köldökzsinór-előesés, elhanyagolt harántfekvés, lepényleválás, hegszétválás, és így tovább. Végezhetünk császármetszést profilaktikus indikáció alapján is, ekkor a cél a megelőzés, például előzetes császármetszést követően, fenyegető magzati oxigénhiányos állapot elhárítása céljából, vagy a többes terhesség egyes esteiben. Más csoportosítás szerint a császármetszésnek lehetnek abszolút indikációi, amikor hüvelyi szülésre nincs lehetőség, a magzat császármetszés nélkül nem születhet meg, például nagyfokú téraránytalanság, vagy teljesen elöl fekvő, a méhszájat fedő lepény esetén. Illetve beszélhetünk még a relatív indikációkról, amikor császármetszés nélkül is meg lehet szülni, de ilyenkor a magzat vagy az anya elvesztésével, illetve egészségkárosodásával lehet számolni.

    A tervezett császármetszés olyan műtét, amelyet a szülés megindulása előtt végeznek speciális indikációval. Ilyen indikáció lehet a medencevégű fekvés, amely esetében a műtét gyakorisága hazánkban 50 százalék felett van, medencevégű koraszülés esetén pedig a 90 százalékot is meghaladja. Koraszülés esetén a profilaktikusan elvégzett császármetszések általánosságban 20-25 százalékkal javíthatják a koraszülött magzatok életkilátásait. Tervezett császármetszés javasolható az ikerterhességek nagy részében, előlfekvő lepény esetén, egyértelmű téraránytalanság esetén. A császármetszést rutinszerűen nem javasoljuk elvégezni a 39. terhességi hét előtt.

    Vérzés hüvelyi szülés után is tapasztalható. A méhlepény leválásával a méh üregében egy sebfelület keletkezik, mely vérzést von maga után. A méh összehúzódásával a tágult erek beszűkülnek, thrombotizálnak, így a vérzés mennyisége folyamatosan csökken. A távozó váladék nemcsak vért, hanem egyéb elemeket, véralvadékot, sebváladékot és mást is tartalmaz, ezt gyermekágyi folyásnak, lochiának nevezzük. Az első héten véres, a második héttől általában barnás, majd sárgás színű, a harmadik héttől savós jellegű. Általában a hatodik hétre teljesen megszűnik. Komplikáció leggyakrabban akkor adódik, ha lepényrész marad vissza a méhüregben. Emiatt a méh nem tud összehúzódni megfelelően, így a vérzés mennyisége megnő, illetve fertőzés alakulhat ki.

    Általában a műtétet követő hatodik hét a teljes gyógyulás időpontja. A fájdalom mértéke mindig egyedi, és a fájdalomtűrő képesség függvénye. A műtétet követően kímélő életmódot javaslunk. Kerülni kell minden olyan megterhelést, amely fokozott haspréssel jár, így a nehezebb tárgyak emelését, a konditermet, a székrekedést. A varratot általában a műtétet követő 7-14. nap között távolítjuk el. Zuhanyzást javaslunk fürdés helyett a fertőzésveszély csökkentése végett. Táplálkozás során azokat az ételeket részesítjük előnyben, melyek elősegítik a székrekedés elkerülését, tehát a rostokban gazdag táplálkozást.

    Statisztikák szerint ha a megelőző császármetszés és a tervezett szülés között 18-24 hónapnál rövidebb időszak telik el, akkor a hegszétválás kockázata emelkedettebb, tízezer szülésből 270 szülés esetében fordul elő.

    A műtétet követő hatodik héttől szoktuk javasolni. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a szoptatás önmagában nem véd megfelelően a teherbeesés ellen, így fogamzásgátló szedése a szoptatás alatt is javasolt. Ma már léteznek olyan készítmények, amelyek a tejelválasztás mértékét nem befolyásolják.

    Általában az előző metszésvonal helyén hatolunk be, amely normál esetben egy úgynevezett Pfannenstiel-(haránt-)metszés. Ez kevesebb műtét utáni szövődménnyel jár, illetve jobb kozmetikai eredménnyel, mint a hosszanti metszés. Az előző műtét hegét az esetek nagyobb részében kivágjuk, így esztétikailag előnyösebb sebgyógyulás érhető el, a „felfrissített” sebszéleket könnyebb egyesíteni. Természetesen előfordulhat, hogy a korábbi harántmetszés helyett hosszanti, úgynevezett alsó medián laparotomia metszést kell ejteni például koraszüléseknél, sürgős császármetszéseknél.

    Forrás: Mivel eredeti helyén már nem található, belinkelés helyett részben idézzük.
    Császármetszés: mikor, miért és hogyan? mypin.hu
    Az interjút készítette: Dr.Draveczki-UryÁdám

    Császármetszés-tájékoztató

    Az orvosi tájékoztatók kórházanként részben eltérnek. Sokszor előfordul, hogy csak a beleegyező nyilatkozat látja az anya. Az alábbi tájékoztató egy példa, de ha tudod, szerezd meg előre a te kórházadét.

    A következő kérdésekről olvashatsz:
    Mikor kell császármetszést végezni? Hogyan zajlik a császármetszés? Milyen szövődmények fordulhatnak elő? Mit fontos megkérdezni? Miről kell tájékoztatni a kezelőorvost?

    Császármetszés-tájékoztató bővebben…

    A császármetszés indokai

    „Minden eset egyedi elbírálást igényel, az előnyök és kockázatok mérlegelésével.”

    (részletek a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium állásfoglalásából)

    Az alábbi szöveg szakmai, de jól meg lehet belőle érteni az egyes kifejezéseket.

    A császármetszés indokoltságáról a szülész szakorvos dönt, általában feletteseivel, kollégáival egyetértésben.
    A császármetszés javallata abszolút vagy relatív lehet.
    Abszolút javallat:
    Ha a hüvelyi szülésre nincs lehetőség, és a császármetszés nélkül a magzat nem születhet meg.
    Relatív javallat: Császármetszés nélkül is meg lehet szülni, de ez esetben az anya és/vagy a magzat elvesztésével illetve egészségkárosodásával lehet számolni.

    A császármetszés indokai bővebben…

    Császármetszés – betegtájékoztató és beleegyező nyilatkozat
    ( SOTE , II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika)
    Hogyan zajlik a beavatkozás? A beavatkozás veszélyei,
    Mi történik a műtét után…

    Tájékoztató és beleegyező nyilatkozat császármetszés előtt álló nők részére  (Szent Imre Kórház, Budapest)

    A császármetszés fájdalomcsillapítása

    Az érzéstelenítés fajtái és kockázatai
    (Altatás, spinális és epidurális érzéstelenítés) Összefoglaló 15 kórházi tájékoztató alapján

    A sebészeti beavatkozáson kívül maga a műtéti érzéstelenítés is jár bizonyos kockázatokkal.
    A beleegyező nyilatkozat aláírásával azt is tanúsítjuk, hogy az érzéstelenítéssel kapcsolatos minden kérdésünkre kielégítő válasz kaptunk.

     Mivel kórházanként eltér a páciensek felvilágosítása, ezért igyekeztem ezt az átfogó összeállítást elkészíteni több kórházi tájékoztató alapján – laikusként.


     A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium így foglal állást:

     Az orvosnak tájékoztatnia kell a terhest a műtét alatti és utáni fájdalomcsillapítás fajtáiról, hogy az igényeinek legjobban megfelelőt ajánlhassa neki.”

    Az összefoglaló nem pótolja az orvosokkal való személyes konzultációt, de remélhetőleg az előzetes tájékozottság segít az alaposabb kérdésfeltevésben és megbeszélésben. 

     ÖSSZEFOGLALÓ

    Az aneszteziológus (altatóorvos) feladata és felelőssége a fájdalomcsillapítás és a fontos életműködések (főként a légzés és a vérkeringés) ellenőrzése a műtét alatt.

    Minden érzéstelenítési eljárásnak vannak előnyei és hátrányai. Az aneszteziológus dönt az adott helyzetben legjobbnak tartott érzéstelenítésről: mérlegelve a páciens állapotát, esetleges betegségeit -melyik jelenti a legkisebb megterhelést a szervezete számára- és a műtéti beavatkozás igényeit.

     Az érzéstelenítések fajtái és kockázatai

     Általános érzéstelenítés
    (altatás, narkózis)

     Az altatás során a fájdalommentesség az egész testre kiterjed és a páciens alváshoz hasonló állapotba kerül, amit a műtét végéig fenntartanak.

    A műtét előtt fél- egy órával előkészítő nyugtató, elalvást segítő gyógyszereket ( többnyire injekciót) adnak, majd az altatást vénába fecskendezett altatószerrel kezdik. Ha a műtét hosszabb, ezt megismétlik vagy a szert folyamatosan adagolják vagy valamilyen altatógázt lélegeztetnek. Ez történhet maszkon keresztül vagy légcsőbe vezetett cső un. tubus segítségével. A cső bevezetését akkor végzik, ha a páciens már alszik, így a vénás injekció beadásán kívül a páciens mást nem érez.
    Ez utóbbi módszert alkalmazva izomlazítókat is adhatnak, a műtéti területen végzett munka könnyítésére. Ezek ritkán a légzést is leállíthatják, de a légcsőbe vezetett tubuson keresztül lélegeztetnek, miközben a szükséges oxigént és altatógázt orvosi felügyelet mellett altatógépek adagolják.
    A műtét befejezése után a páciens a műtőasztalon vagy a szülészet intenzív termében, az „őrzőben” ébred fel.
    Szakképzett személyzettel és modern altatógépekkel, korszerű gyógyszerekkel a szövődmények ritkák. Elkerülésük érdekében a szervezet működését különféle készülékek segítségével (EKG, gázelemző) folyamatosan ellenőrzik.

     Az altatás veszélyei

    Az altatás során a meglazult fogak sérülhetnek (a tubus légcsőbe való vezetésekor). A műtét utáni napokban enyhe nyelési panaszok, rekedtség, esetleg torokfájás fordulhat elő. Bármilyen garatban lévő kórokozó tüdőgyulladást okozhat.
    A rossz általános állapot, a fennálló egyéb szervi betegségek, illetve hosszú, nagy műtétek esetén a szövődmények kockázata nő. (A császármetszés hasi nagyműtétnek számít.)

     A helyi érzéstelenítések
    (regionális érzéstelenítések)

    A helyi érzéstelenítés a test adott műtéti területén szünteti meg a fájdalomérzetet. A helyi érzéstelenítés kisebb megterhelést jelent a szervezetre és kisebb kockázattal jár.

    A gerincközeli érzéstelenítések (spinális vagy epidurális) során az alsótest (alsó végtagok, csípő, alhas) fájdalommentességét érik el. Az alhasi fájdalomcsillapítással együtt jár a lábak átmeneti zsibbadása és érzéstelensége is, amely a szer kiürülése után kb. 2.5 óra múlva elmúlik.
    Először érzéstelenítik a bőrt, hogy fájdalmatlan legyen a következő injekció. Majd a gerincoszlop bizonyos pontján érzéstelenítő szert fecskendeznek az idegrostok környékére és ezzel a fájdalmat vezető idegrostokat átmenetileg „kikapcsolják.” Ezt követően múló fejfájás jelentkezhet.
    A műtét során nyugtatókkal, enyhébb altatókkal segíthetik a műtéti stressz leküzdését, a tudat elvesztése azonban nem következik be.

    A spinális érzéstelenítés során egy szúrással elérik a gerincvelőt körülvevő folyadéktartalmú zsákot és oda adnak helyi érzéstelenítőt. Ezzel a módszerrel 1.5-4 órás fájdalommentesség érhető el, de a műtét közben érezhetünk nyomást, húzást! Az érzéstelenítés következtében nem érezzük a gáttájékot, a lábainkat, vagy akár köldöktől lefelé az egész altestünket, és a lábunkat se tudjuk mozgatni. Az érzéstelenség határát az aneszteziológus szabályozza.

    A beavatkozás következtében gyakran fordul elő vérnyomásesés, emiatt infúziókra, gyógyszerekre lehet szükség. A műtét során ébren lehetünk. A műtéti területet nem látjuk. Ha a műtőbeli zajok, beszédfoszlányok zavarnak, kérik jelezzük (Ekkor azonban további nyugtatószerek beadásával számolhatunk.)

    Amíg az érzéstelenítő hatása el nem múlik, a hólyagürítést nem tudjuk szabályozni. Átmeneti, időnként komoly fejfájás előfordulhat a beavatkozás után egy-két napig, de ezt az utóbbi időben alkalmazott igen vékony tűk használatával döntően ki tudják küszöbölni.

    Az érzéstelenítő injekció után 24 órás fekvést írnak elő. (A használt tű függvényében lehetséges elégséges lehet 12 vagy 6 óra fekvés.)

    Epidurális érzéstelenítésnek nevezzük, amikor a gerinccsatorna mellé vezetnek be egy vékony katétert és azon keresztül folyamatosan, akár több napig is helyi érzéstelenítőt adnak. A katétert ráragasztják a hátra, az egyik váll felett rögzítik, és az ott lévő szűrőn át adják a gyógyszert. Mivel a katéter hosszabb ideig benn maradhat, alkalmas a műtét utáni fájdalomcsillapításra is. Az epidurális érzéstelenítést alkalmazzák önmagában, de gyakran kombinálják általános érzéstelenítéssel együtt. Szövődményként előfordulhat fertőzés, amelyet a kanül mindennapos gondozásával tudnak elhárítani.

    Véralvadási zavar esetén nem alkalmazható ez a típusú érzéstelenítés! Ha tudsz magadnál ilyen jellegű problémákról, feltétlenül jelezd!

     A gerincközeli érzéstelenítés veszélyei

    Ritkán múló fejfájás léphet fel (az anyák 1-2 %-ánál), ami 24 órás ágynyugalomra megszűnik.

    Ritkán kialakulhat érzéstelenítőszer okozta gerincburok-gyulladás, mely kivételes esetekben bénulásokhoz vezethet. A vezetékes érzéstelenítésnél kialakuló idegsérülés igen ritka, ha kialakul is, rendszerint átmeneti.
    Átmenetileg gyengülhet az érzéstelenített végtagok izomereje, ez azonban az eljárás velejárója és néhány órán belül megszűnik.
    A szakmai protokoll adatai szerint az epiduralis érzéstelenítés lehetséges szövődményei a között a leggyakoribbak: Vérnyomásesés epidurális érzéstelenítést követően 28%, sikertelen katéterfelvezetés 4,7%, általános érzéstelenítésre kell váltani 0,5% (1/200).

    A helyi és általános érzéstelenítés kockázatai
    ( Mivel néhány tájékoztató az általános és helyi érzéstelenítés
    kockázatait együtt tárgyalja, ezt is idézem.)

     NINCS MŰTÉT KOCKÁZAT NÉLKÜL!

    Bár az érzéstelenítés, altatás módszerei az évek során tökéletesedtek, de ma sem tekinthetőek teljesen ártalmatlanoknak.
    A műtéti érzéstelenítéssel kapcsolatos súlyos szövődmények rendkívül ritkák, még rossz általános állapotú betegeknél is.
    A szövődmények elkerülésére miatt az életfunkciókat a műtét egész ideje alatt ellenőrzik.

    Viszonylag gyakori szövődmény

    • közvetlen a műtét utáni időszakban didergés
    • hányinger, hányás
    • Előfordulhat a vénaszúrások helyének begyulladása.
    • A gyógyszerallergiák gyakorisága változó, az adott gyógyszerre jellemző. A használt gyógyszerek (mind az altatószerek, mind a vezetékes érzéstelenítéshez használt helyi érzéstelenítő szerek) kiürüléséhez illetve hatásuk teljes megszűnéséhez szükséges idő pontosan nem megjósolható.
    • Bizonyos altatószerekkel szembeni túlérzékenység igen magas lázzal járó súlyos állapothoz vezethet, előfordulási aránya 1: 50 000.Ennek eredete nem ismert, szokásos lázcsillapítókkal nem kezelhető és végzetes kimenetelű is lehet. Ezért kérik, ha ilyen jellegű szövődmény a vér szerinti rokonságban előfordult, azt jelezzük az aneszteziológusnak.
    • Ha vérátömlesztésre van szükség, az ezzel kapcsolatos szövődmények is felléphetnek.
    • A műtőasztalon való fektetés következtében nyomásos illetve vongálásos sérülések (derékfájdalom, végtagzsibbadás) alakulhatnak ki.

    Az érzéstelenítésről szóló kórházi tájékoztatók nagy eltérést mutatnak: a néhány soros tájékoztatóktól a 3-4 oldalas, nagyon alapos írásokig terjed a paletta. Olvashatunk olyan tájékoztatót, ami csak a beavatkozás előnyeit domborítja ki. A másik véglet is előfordul, ahol csak a lehetséges szövődményeket sorolják fel, az érzéstelenítés folyamatáról és előnyeiről pedig nem írnak semmit.
    Találunk olyan tájékoztatót, ami nagyon szívélyes, megnyugtató hangvételű, együttérzést fejez ki, hangsúlyozza, tudatában vannak, hogy a műtét a páciens életében sorsdöntő fontosságú, biztat a bizalommal teli kérdésfeltevésre, aggályok megosztására – de mégis konkrétumok nélküli.

    A császármetszést helyi érzéstelenítéssel javasolt végezni, mert az általános érzéstelenítéshez képest biztonságosabb és alacsonyabb anyai és csecsemő halandósággal jár. Ha a helyi érzéstelenítésnek nincsenek meg a feltételei, illetve a beteg nem egyezik bele, akkor a császármetszést altatásban (narkózisban) végzik.”

    Ugyanez a gondolat található a közismert szülészeti tankönyvben2 is. Mindezek ellenére a „helyi érzéstelenítés javaslása, előnyösebb volta” egy tájékoztatóban sem fordult elő a mintegy 15 közül, amit olvastam! Felmerül a kérdés: vajon hány anyukának mondják ezt el szóban?

    A tájékoztatók közül csak kettő tartalmazta azt, hogy gerincközeli érzéstelenítés véralvadási zavarok esetén nem alkalmazható és egyben fel is hívták a páciens figyelmét, ha tud ilyen problémáról, jelezze.
    Egy (!) tájékoztató írta csak, hogy az intenzív osztályon rendszeres légzőtornában részesítenek és kérték, hogy ettől függetlenül igyekezzen a páciens időnként mélyeket lélegezni, sóhajtani, mivel ez segít megelőzni a műtét utáni tüdőgyulladást.

    Egy másik tájékoztató megemlíti, hogy az aneszteziológus a gyógyszeres kezelés mellett egyéb kezelést is javasolhat (pl. fizioterápia, légtorna stb.). Természetesen ezt csak ott lehet megvalósítani, ahol az osztályra odaér a gyógytornász. 

    Császármetszés, Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja, készítette: A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium
    A szülészet és nőgyógyászat tankönyve 359.o.

    Az alábbi kórházak betegtájékoztatói és beleegyező nyilatkozatai a könnyebb követhetősége miatt, a városok sorrendjében.(A forrásmegadás ott nem lehetett olyan pontos, ahol a tájékoztató dokumentumon nem szerepelt cím, vagy egyéb adat.)

    • Ajka, Magyar Imre Kórház, Aneszteziológiai kérdőív, beleegyező nyilatkozat
    • Budapest, Főv. Önk. Egyesített Szent István Kórház és Szent László Kórház Rendelőintézet, Felvilágosítás és Belegyező Nyilatkozat Műtéti érzéstelenítés előtt
    • Budapest Honvédkórház Állami Egészségügyi Központ, Tájékoztató a műtéti beavatkozáshoz és a fájdalmas vizsgálatokhoz végzett érzéstelenítő eljárásokról (B 0314041)
    • Debrecen, DEOEC, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, F 0049/1SN, F 0048/1SN, F 00 32/1SN sz. nyomtatványok
    • Gyula, Békés Megyei Képviselő testület Pándy Kálmán Kórház, Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Betegtájékoztató az érzéstelenítésről
    • Karcag, Kátai Gábor Kórház, Betegtájékoztatói és beleegyező nyilatkozatai altatásba, érzéstelenítésbe
    • Makó, Dr. Diószegi Sámuel Kórház-Rendelőintézet, Szülészet-Nőgyógyászat Osztály
    • Nyíregyháza, Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft., Tájékoztató és Belegyező Nyilatkozat, epidurális anesztézia/analgézia, B 7-09/00-17e, 1. változat, 2009
    • Ózd, Almási Balogh Pál Kórház, Ambuláns beteg anaesthesiológiai információs lapja
    • Szeged, Szegedi Tudományegyetem Szent Györgyi Albert Orvos és Gyógyszerésztudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Betegtájékoztató és nyi műtéti és egyéb érzéstelenítésről
    • Szekszárd, Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály Peridurális anesztezia jegyzőkönyve, Betegtájékoztató szülészeti fájdalomcsillapításról (Peridurális érzéstelenítésről)
    • Szigetvár, Szigetvári Egészségügyi Ellátó és Szolgáltató Kft. Betegtájékoztató a Szülészeti fájdalomcsillapításról (Peridurális érzéstelenítésről)
    • Szolnok, Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, BS 10401/21 2.változat, 2006

    A fenti betegtájékoztatók forrása:  www.mindenszules.hu/szuleszetek.html

    A császármetszés előtt és után


    A műtétet konzultációnak kell megelőznie az aneszteziológussal, aki több fontos kérdést tesz fel (gyógyszerérzékenység, betegségek, előzetes érzéstelenítési szövődmény), megvizsgál és ennek függvényében javasolja a legcélravezetőbb érzéstelenítési módot. Ha tudunk arról, hogy valamilyen gyógyszerre túlérzékenyek vagyunk, feltétlenül jelezni kell.

    Ha már műtétet megelőző este befektetnek, általában nyugtató, altató gyógyszert adnak és ezek hatásai miatt, ilyenkor már felügyelet nélkül nem hagyhatjuk el az ágyat.

    Ügyeljünk a következőkre:

    A sikeres műtéti előkészítés és érzéstelenítés érdekében a következőket kérik betartani:

    1. A rendszeresen szedett gyógyszereket mutassuk meg az altatóorvosnak, aki elmondja, melyiket kell kihagyni és melyiket kell szedni a műtét napjának reggelén is.
    2. A műtét előtti este kevés könnyű ételt, főleg folyadékot fogyasszunk, vagy ha az operáló orvos másként nem rendelkezik, éjféltől már folyadékot sem.Máshol úgy fogalmaznak, hogy 6 vagy 8 órával a műtét előtt nem szabad sem enni, sem inni.
    1. A műtét előtt 6 órával nem szabad dohányozni. Egy másik tájékoztató azt kéri, hogy műtétet megelőzően 2 hétig hagyjanak fel a dohányzással. (Ezek általános érzéstelenítési tájékoztatók, remélhetőleg kismamaként ezt amúgy sem teszed.)
    2. Vegyük le az ékszereket, karórát, ne vigyük magunkkal a műtőbe. (Biztonságba helyezhetjük átvételi elismervény ellenében az osztályos nővérnél.)
    3. A lakkozott körmöket és szemfestéket kérik lemosni.
    4. A műtőbe szállítás előtt rendszeresen használt szemcseppet ajánlott becseppenteni.
    5. Kontaktlencsét kérik eltávolítani, szemüveget letenni a műtőbe szállítás előtt. A hallókészüléket kérik fennhagyni. Esetleges kivehető fogpótlást is el kell távolítani.
    6. Gondoskodjunk megfelelő szájhigiénéről és ne mulasszunk el a műtét előtti fogmosást!
    7. A műtétet megelőző nap vegyünk alapos tisztasági fürdőt.

    A műtét előtt előkészítő, nyugtató gyógyszert adnak, így álmosságra vagy szájszárazságra számíthatunk. A műtét előtt ágyban kell maradni és ebben az állapotban visznek be a műtőbe, ahol megkezdik az érzéstelenítés előkészületeit (folyamatos EKG ellenőrzés, érzékelők felcsatolása, infúzió bekötése stb.)

     A szakmai protokoll szerint az érzéstelenítés módjától függetlenül, a hányás és aspiráció (belégzéskor a gyomorból bekerül valami a légutakba) kockázatának csökkentése céljából, a tervezett császármetszés előtt 10-15 perccel nátrium-citrát itatása javasolt.

     A műtét után

     A műtétek után fájdalomcsillapítókkal igyekszenek elviselhetővé tenni a fájdalmat, de fel kell készülni arra, hogy az első napon a műtéti seb és az altatás következtében hasi fájdalom, hányinger, hányás esetleg rossz közérzet jelentkezhet.

    Amíg az érzéstelenítés hatása el nem múlik, a húgyhólyag ürítését átmenetileg nem tudjuk szabályozni.
    Bízzunk abban, hogy a személyzet mindent elkövet az esetleges szövődmények elkerülésére- a legjobb tudásuk szerint.

    Megértő türelemre is szükség van.

    Források: Lásd a felhasznált kórházi tájékoztatók listáját
    „A császármetszés fájdalomcsillapítása” c. bejegyzésben.

     

    Medencevégű fekvés

    (fartartás, lábtartás, térdtartás)
    A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium állásfoglalása


    Medencevégű fekvés esetén ma a szülészeti gyakorlat keretében a császármetszés gyakorisága hazánkban 50% felett van, megelőzés céljából. Koramagzatok esetében pedig a 90%-ot is meghaladja. Medencevégű fekvés bővebben…

    Ikerterhesség esetén mikor javasolt császármetszés?

    A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium állásfoglalása

    Szövődménymentes ikerterhesség esetén nem javasolt a 38. terhességi hét előtt tervezett császármetszést végezni, mert az megnöveli az újszülöttek légzési szövődményeinek kockázatát.

    Ikerterhességben császármetszés elvégzése javasolt a 32. terhességi hét előtt,

    • ha az „A” magzat becsült súlya <1800 g, illetve a magzatok közötti becsült súlykülönbség meghaladja az 500 grammot a „B” magzat javára;
    • ha bármelyik magzat harántfekvésű, továbbá ha az „A” magzat medencevégű fekvésben helyezkedik el;
    • ha az „A” magzat megszületése után kiderül, hogy „B” magzat feje vagy fara nincs a bemenetben, illetve külső műfogással nem terelhető oda. Ekkor el kell végezni a „B” magzat lábrafordítását és extractióját; de ha ez kockázatos vagy nem sikerül, császármetszés végzendő.
    • ha a „B” magzat megszületése előtt, a megszületett „A” magzat lepénye leválik, a méh a „B” magzat miatt nem tud összehúzódni, ezért bő vérzés indul meg;
    • hármas vagy többes ikerterhességek esetén;
    • a singularis terhességekben érvényes javallatok esetén természetszerűen, társjavallatok meglétekor csaknem mindig.

    Terminusban lévő, egyébként szövődménymentes ikerterhesség esetén, koponyavégű fekvésben elhelyezkedő „A” magzat esetén is, fokozott a „B” magzat perinatalis morbiditása és mortalitása. Mindamellett nem igazolt, hogy ilyen esetekben a tervezett császármetszéssel javítani lehetne a kimenetelt, ezért ez rutinszerűen nem javasolható.

    Ikerterhesség esetén magasabb az anyai morbiditás és mortalitás. A szülésvezetés módjának hatása ezekre a mutatókra nem kellően vizsgált.

     Forrás: Császármetszés, Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja, készítette: A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium

    Hogyan zajlik a császármetszés?

    A műtéti előkészítés, A műtőben, Az érzéstelenítésről,  A műtét lefolyása, A baba kiemelése után

    Hogyan zajlik a császármetszés? bővebben…

    A császármetszés kockázatai és következményei

    Anyai és magzati kockázatok

    A császármetszés hasi nagyműtét, a hasfaltól egészen a méhig történő behatolással. A műtéti- és az altatási technikák sokat javultak az elmúlt évtizedekben , mégis felléphetnek komplikációk és szövődmények is. A súlyos szövődmények nagyon ritkák.

    • a várandós nő cukorbeteg, toxémiás vagy túlsúlyos
    • a műtétre burokrepesztés után kerül sor
    • a terhesség kora kevesebb, mint 37 hét
    • ismételt császármetszés esetén
    • a műtétet „gyorsan”, kapkodva végzik
    • az operáló orvos nem eléggé tapasztalt.
    A császármetszés kockázatai és következményei bővebben…