Összefoglaló kórházi tájékoztatók alapján

A műtétet konzultációnak kell megelőznie az aneszteziológussal, aki több fontos kérdést tesz fel (gyógyszerérzékenység, betegségek, előzetes érzéstelenítési szövődmény), megvizsgál és ennek függvényében javasolja a legcélravezetőbb érzéstelenítési módot. Ha tudunk arról, hogy valamilyen gyógyszerre túlérzékenyek vagyunk, feltétlenül jelezni kell.

Ha már műtétet megelőző este befektetnek, általában nyugtató, altató gyógyszert adnak és ezek hatásai miatt, ilyenkor már felügyelet nélkül nem hagyhatjuk el az ágyat.

Ügyeljünk a következőkre:

A sikeres műtéti előkészítés és érzéstelenítés érdekében a következőket kérik betartani:

1. A rendszeresen szedett gyógyszereket mutassuk meg az altatóorvosnak, aki elmondja, melyiket kell kihagyni és melyiket kell szedni a műtét napjának reggelén is.
2. A műtét előtti este kevés könnyű ételt, főleg folyadékot fogyasszunk, vagy ha az operáló orvos másként nem rendelkezik, éjféltől már folyadékot sem.Máshol úgy fogalmaznak, hogy 6 vagy 8 órával a műtét előtt nem szabad sem enni, sem inni.

3. A műtét előtt 6 órával nem szabad dohányozni. Egy másik tájékoztató azt kéri, hogy műtétet megelőzően 2 hétig hagyjanak fel a dohányzással. (Ezek általános érzéstelenítési tájékoztatók, remélhetőleg kismamaként ezt amúgy sem teszed.)
4. Vegyük le az ékszereket, karórát, ne vigyük magunkkal a műtőbe. (Biztonságba helyezhetjük átvételi elismervény ellenében az osztályos nővérnél.)
5. A lakkozott körmöket és szemfestéket kérik lemosni.
6. A műtőbe szállítás előtt rendszeresen használt szemcseppet ajánlott becseppenteni.
7. Kontaktlencsét kérik eltávolítani, szemüveget letenni a műtőbe szállítás előtt. A hallókészüléket kérik fennhagyni. Esetleges kivehető fogpótlást is el kell távolítani.
8. Gondoskodjunk megfelelő szájhigiénéről és ne mulasszunk el a műtét előtti fogmosást!
9. A műtétet megelőző nap vegyünk alapos tisztasági fürdőt.

(Riport Dr. Vámosi Béla szülész-nőgyógyásszal)
Többek között ilyen kérdésekről olvashatsz: Mennyi idő alatt gyógyul be a seb? Mikre kell odafigyelni életmód,míg nem gyógyult be?/ Mennyi időnek ajánlott eltelni a következő terhességig császármetszést követően?/ Mikor lehet újrakezdeni a szexuális életet császármetszést követően?

Hogyan zajlik a császármetszés?Mennyit változott a műtét technikája?

Az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött a műtéti technika, illetve korszerűbb varróanyagok, eszközök jelentek meg. Ma gyakran alkalmazzuk a császármetszések során az úgynevezett Misgav-Ladach-féle műtéti technikát, nagyon jó tapasztalatokkal. A műtét lényege, hogy az operáció során szemben a korábbi gyakorlattal kevesebb metszést ejtünk, lehetőleg ujjal feszítjük szét a szöveteket – a hashártyát, a hasizmokat, a méhizmot –, majd az egyesítés során is csak a legszükségesebb rétegeket egyesítjük: a méhizmot, a bőnyét, a bőrt. A műtéti technika legnagyobb előnye az, hogy sokkal kevésbé terheli meg az anyát. A régivel 40-60, az új módszerrel 15-20 percig tart az egész procedúra: kevesebb a vágás, a varrat, kevesebb a műtét utáni fájdalom. Az alkalmazott technikának a korábbival szemben nincs hátránya: nem igazolódtak be azok az aggályok, amelyek a nyitva maradó hashártya miatt szövődményekkel, összenövésekkel, bélműködési zavarokkal számoltak. A műtéten átesettek között ritkább, illetve gyorsabban szűnik meg a gyakran sok kellemetlenséget okozó székrekedés, és ami ezzel szorosan összefügg, előbb kezdhetnek el az anyák normálisan táplálkozni.

Milyen okokból kerülhet sor császármetszésre?

Sokféle indikáció lehetséges, azonban minden eset egyedi elbírálást igényel, az előnyök, illetve a kockázatok mérlegelésével. Végezhetjük a műtétet vitális indikáció alapján, ekkor a cél a közvetlen életveszély elhárítása, műtét nélkül vagy az anyát, vagy a magzatot, vagy mindkettőt elveszítjük. Ilyen eset például az anyai szívelégtelenség, vérzés, magzati súlyos oxigénhiányos állapot, köldökzsinór-előesés, elhanyagolt harántfekvés, lepényleválás, hegszétválás, és így tovább. Végezhetünk császármetszést megelőzésként, például előzetes császármetszést követően, fenyegető magzati oxigénhiányos állapot elhárítása céljából, vagy a többes terhesség egyes esteiben. Más csoportosítás szerint a császármetszésnek lehetnek abszolút indikációi, amikor hüvelyi szülésre nincs lehetőség, a magzat császármetszés nélkül nem születhet meg, például nagyfokú téraránytalanság, vagy teljesen elöl fekvő, a méhszájat fedő lepény esetén. Illetve beszélhetünk még a relatív indikációkról, amikor császármetszés nélkül is meg lehet szülni, de ilyenkor a magzat vagy az anya elvesztésével, illetve egészségkárosodásával lehet számolni.

Anyai és magzati kockázatok

A császármetszés hasi nagyműtét, a hasfaltól egészen a méhig történő behatolással. A műtéti- és az altatási technikák sokat javultak az elmúlt évtizedekben , mégis felléphetnek komplikációk és szövődmények is. A súlyos szövődmények nagyon ritkák.

Gyakrabban fordulhatnak elő szövődmények, ha:

• a várandós nő cukorbeteg, toxémiás vagy túlsúlyos
• a műtétre burokrepesztés után kerül sor
• a terhesség kora kevesebb, mint 37 hét
• ismételt császármetszés esetén
• a műtétet „gyorsan”, kapkodva végzik
• az operáló orvos nem eléggé tapasztalt.

A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium állásfoglalása

Szövődménymentes ikerterhesség esetén nem javasolt a 38. terhességi hét előtt tervezett császármetszést végezni, mert az megnöveli az újszülöttek légzési szövődményeinek kockázatát.

Ikerterhességben császármetszés elvégzése javasolt a 32. terhességi hét előtt,

• ha az „A” magzat becsült súlya <1800 g, illetve a magzatok közötti becsült súlykülönbség meghaladja az 500 grammot a „B” magzat javára;
• ha bármelyik magzat harántfekvésű, továbbá ha az „A” magzat medencevégű fekvésben helyezkedik el;
• ha az „A” magzat megszületése után kiderül, hogy „B” magzat feje vagy fara nincs a bemenetben, illetve külső műfogással nem terelhető oda. Ekkor el kell végezni a „B” magzat lábrafordítását és extractióját; de ha ez kockázatos vagy nem sikerül, császármetszés végzendő.
• ha a „B” magzat megszületése előtt, a megszületett „A” magzat lepénye leválik, a méh a „B” magzat miatt nem tud összehúzódni, ezért bő vérzés indul meg;
• hármas vagy többes ikerterhességek esetén;
• a singularis terhességekben érvényes javallatok esetén természetszerűen, társjavallatok meglétekor csaknem mindig.

Terminusban lévő, egyébként szövődménymentes ikerterhesség esetén, koponyavégű fekvésben elhelyezkedő „A” magzat esetén is, fokozott a „B” magzat perinatalis morbiditása és mortalitása. Mindamellett nem igazolt, hogy ilyen esetekben a tervezett császármetszéssel javítani lehetne a kimenetelt, ezért ez rutinszerűen nem javasolható.

Ikerterhesség esetén magasabb az anyai morbiditás és mortalitás. A szülésvezetés módjának hatása ezekre a mutatókra nem kellően vizsgált.

 Forrás: Császármetszés, Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja, készítette: A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium