Császármetszés- GYIK

(Riport Dr. Vámosi Béla szülész-nőgyógyásszal)
Többek között ilyen kérdésekről olvashatsz: Mennyi idő alatt gyógyul be a seb? Mikre kell odafigyelni életmód,míg nem gyógyult be?/ Mennyi időnek ajánlott eltelni a következő terhességig császármetszést követően?/ Mikor lehet újrakezdeni a szexuális életet császármetszést követően?

Az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött a műtéti technika, illetve korszerűbb varróanyagok, eszközök jelentek meg. Ma gyakran alkalmazzuk a császármetszések során az úgynevezett Misgav-Ladach-féle műtéti technikát, nagyon jó tapasztalatokkal. A műtét lényege, hogy az operáció során szemben a korábbi gyakorlattal kevesebb metszést ejtünk, lehetőleg ujjal feszítjük szét a szöveteket – a hashártyát, a hasizmokat, a méhizmot –, majd az egyesítés során is csak a legszükségesebb rétegeket egyesítjük: a méhizmot, a bőnyét, a bőrt. A műtéti technika legnagyobb előnye az, hogy sokkal kevésbé terheli meg az anyát. A régivel 40-60, az új módszerrel 15-20 percig tart az egész procedúra: kevesebb a vágás, a varrat, kevesebb a műtét utáni fájdalom. Az alkalmazott technikának a korábbival szemben nincs hátránya: nem igazolódtak be azok az aggályok, amelyek a nyitva maradó hashártya miatt szövődményekkel, összenövésekkel, bélműködési zavarokkal számoltak. A műtéten átesettek között ritkább, illetve gyorsabban szűnik meg a gyakran sok kellemetlenséget okozó székrekedés, és ami ezzel szorosan összefügg, előbb kezdhetnek el az anyák normálisan táplálkozni.

Sokféle indikáció lehetséges, azonban minden eset egyedi elbírálást igényel, az előnyök, illetve a kockázatok mérlegelésével. Végezhetjük a műtétet vitális indikáció alapján, ekkor a cél a közvetlen életveszély elhárítása, műtét nélkül vagy az anyát, vagy a magzatot, vagy mindkettőt elveszítjük. Ilyen eset például az anyai szívelégtelenség, vérzés, magzati súlyos oxigénhiányos állapot, köldökzsinór-előesés, elhanyagolt harántfekvés, lepényleválás, hegszétválás, és így tovább. Végezhetünk császármetszést megelőzésként, például előzetes császármetszést követően, fenyegető magzati oxigénhiányos állapot elhárítása céljából, vagy a többes terhesség egyes esteiben. Más csoportosítás szerint a császármetszésnek lehetnek abszolút indikációi, amikor hüvelyi szülésre nincs lehetőség, a magzat császármetszés nélkül nem születhet meg, például nagyfokú téraránytalanság, vagy teljesen elöl fekvő, a méhszájat fedő lepény esetén. Illetve beszélhetünk még a relatív indikációkról, amikor császármetszés nélkül is meg lehet szülni, de ilyenkor a magzat vagy az anya elvesztésével, illetve egészségkárosodásával lehet számolni.

A tervezett császármetszés olyan műtét, amelyet a szülés megindulása előtt végeznek speciális indikációval. Ilyen indikáció lehet a medencevégű fekvés, amely esetében a műtét gyakorisága hazánkban 50 százalék felett van, medencevégű koraszülés esetén pedig a 90 százalékot is meghaladja. Koraszülés esetén a profilaktikusan elvégzett császármetszések általánosságban 20-25 százalékkal javíthatják a koraszülött magzatok életkilátásait. Tervezett császármetszés javasolható az ikerterhességek nagy részében, elölfekvő lepény esetén, egyértelmű téraránytalanság esetén. A császármetszést rutinszerűen nem javasoljuk elvégezni a 39. terhességi hét előtt.

Vérzés hüvelyi szülés után is tapasztalható. A méhlepény leválásával a méh üregében egy sebfelület keletkezik, mely vérzést von maga után. A méh összehúzódásával a tágult erek beszűkülnek, thrombotizálnak, így a vérzés mennyisége folyamatosan csökken. A távozó váladék nemcsak vért, hanem egyéb elemeket, véralvadékot, sebváladékot és mást is tartalmaz, ezt gyermekágyi folyásnak, lochiának nevezzük. Az első héten véres, a második héttől általában barnás, majd sárgás színű, a harmadik héttől savós jellegű. Általában a hatodik hétre teljesen megszűnik. Komplikáció leggyakrabban akkor adódik, ha lepényrész marad vissza a méhüregben. Emiatt a méh nem tud összehúzódni megfelelően, így a vérzés mennyisége megnő, illetve fertőzés alakulhat ki.

Általában a műtétet követő hatodik hét a teljes gyógyulás időpontja. A fájdalom mértéke mindig egyedi, és a fájdalomtűrő képesség függvénye. A műtétet követően kímélő életmódot javaslunk. Kerülni kell minden olyan megterhelést, amely fokozott haspréssel jár, így a nehezebb tárgyak emelését, a konditermet, a székrekedést. A varratot általában a műtétet követő 7-14. nap között távolítjuk el. Zuhanyzást javaslunk fürdés helyett a fertőzésveszély csökkentése végett. Táplálkozás során azokat az ételeket részesítjük előnyben, melyek elősegítik a székrekedés elkerülését, tehát a rostokban gazdag táplálkozást.

Statisztikák szerint ha a megelőző császármetszés és a tervezett szülés között 18-24 hónapnál rövidebb időszak telik el, akkor a hegszétválás kockázata emelkedettebb, tízezer szülésből 270 szülés esetében fordul elő.

A műtétet követő hatodik héttől szoktuk javasolni. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a szoptatás önmagában nem véd megfelelően a teherbeesés ellen, így fogamzásgátló szedése a szoptatás alatt is javasolt. Ma már léteznek olyan készítmények, amelyek a tejelválasztás mértékét nem befolyásolják.

Általában az előző metszésvonal helyén hatolunk be, amely normál esetben egy úgynevezett Pfannenstiel-(haránt-)metszés. Ez kevesebb műtét utáni szövődménnyel jár, illetve jobb kozmetikai eredménnyel, mint a hosszanti metszés. Az előző műtét hegét az esetek nagyobb részében kivágjuk, így esztétikailag előnyösebb sebgyógyulás érhető el, a „felfrissített” sebszéleket könnyebb egyesíteni. Természetesen előfordulhat, hogy a korábbi harántmetszés helyett hosszanti, úgynevezett alsó medián laparotomia metszést kell ejteni például koraszüléseknél, sürgős császármetszéseknél.

Forrás: Mivel eredeti helyén már nem található, belinkelés helyett részben idézzük.
Császármetszés: mikor, miért és hogyan? mypin.hu
Az interjút készítette: Dr.Draveczki-UryÁdám