A műtéti előkészítés, A műtőben, Az érzéstelenítésről,  A műtét lefolyása, A baba kiemelése után

A császármetszés körülbelül 30-60 percig tart. A legtöbb időt a műtét előkészülete és az összevarrás vesz igénybe, maga a baba kiemelése általában mintegy 5 perc.

Műtéti előkészítés tervezett császármetszés esetén

Előfordul, hogy már a műtét előtti este berendelik az anyukát a kórházba, de általánosabb, hogy csak kb. 2 órával a műtét tervezett megkezdése előtt kell megjelenni.
A műtét előtt a kórháznak biztosítania kell konzultációt az altatóorvossal, akinek kötelessége tájékoztatni az érzéstelenítés lehetőségeiről és a mi esetünkben tervezett eljárás előnyeiről és kockázatairól.
A műtét megkezdése előtt az előkészítő helyiségbe kell mennünk, itt írjuk alá a beleegyezési nyilatkozatot. (Előre elkérhető és elolvasható). Ha van szülési tervünk, ekkor adjuk le. Majd megvizsgálnak (20 perces CTG, vérnyomásmérés), kikérdeznek a gyógyszerérzékenységről, előzményekről. A szülésznő feladata tájékoztatni minket a beavatkozások sorrendjéről és kivitelezéséről.
A borotválást is a szülésznő végzi. Az intimitás hiánya zavaró lehet, főleg, ha több anyukát látnak el velünk egy helyiségben. A beöntés (kellemesen meleg víz, nem fájdalmas) után meg kell várni a belek ürülését (3-4 heves, szinte uralhatatlan ürülés, heveny hasmenéshez hasonló). Ezután zuhanyzás következik, majd kórházi ingbe öltözés.

A műtét előtt infúzió kötnek be, ami a folyadék- és tápanyagveszteség pótlására szolgál (hétköznapi nyelven: felhígítják a vért a műtét előtt). A műtét során a behelyezett branülön keresztül adagolják a szükséges gyógyszereket (nyugtató, érzéstelenítő szer, antibiotikum, méhösszehúzó szer). A műtét előtt 10-15 perccel savlekötőt kell inni (20-30ml Na-citrát), az érzéstelenítés módjától függetlenül.
Az egész előkészítő procedúra egy órát is igénybe vehet. (Sürgősségi császármetszés esetén mindezt végezhetik a szülőágyon.)

A műtőben

A személyzet már beöltözve vár. Az aneszteziológus hozzálát a z érzéstelenítéshez: fel kell ülni a műtőasztalra, a hátat szabaddá teszik, előre kell hajolni, erősen domborítva, hogy könnyebben beszúrhassák a tűt. (Ritkán előfordulhat, hogy fekvő helyzetben kérnek a nyak térd felé görbítésére.)
Ekkor már csak egy steril ing van rajtunk, így fektetnek fel a műtősök az asztalra. Zavaró lehet, hogy alul teljesen meztelenek vagyunk. Felfekvés után szíjjal rögzítik a lábakat és a kezeket. Már érzéstelenítésben helyezik fel a hólyagkatétert, ami üresen tartja a hólyagot és így jobban elkerülhető a sérülése. A felhelyezést jó esetben már nem érezzük. Lefertőtlenítik a hasat (sokszor jódtartalmú Betadinnal, emiatt barna színű lesz).
Ezután steril lepedőkkel fednek le, csak a műtéti területet hagyják szabadon. Egy lepedővel a hasukat takarják el a szemünk elől, hogy ne lássuk. (Altatás során ezt nem rakják fel.)
A műtét előtt felkötik a CTG-t, a baba szívhangjának ellenőrzésére és felteszik műszereket, amik az anya állapotát, életjeleit figyelik a műtét során (EKG). Miután megbizonyosodtak arról, hogy az érzéstelenítő hatott, elkezdik a műtétet.
A z operáló orvosok általában: az ügyeletes orvos és a választott orvos. Gyakorló kórház esetén orvosnövendék is részt vehet.
A műtét során általában nem lehet jelen kísérő, de néhány kórház  engedi meg az apa jelenlétét, ha az anya ébren van a műtét közben. Általánosabb, hogy az apa a műtő előtt vár és baba-mama kórház esetén ő megkaphatja hamarabb a babát.

Az érzéstelenítésről

Az epidurális (EDA) vagy a spinális érzéstelenítés előnye, hogy ébren lehetünk a műtét alatt, csak helyileg érzéstelenít (értsd: deréktól lefelé nem érzünk semmit.) Az epidurális érzéstelenítés azonban 28%-os arányban okoz vérnyomásesést, ezért az aneszteziológus az egyéni esetünket figyelembe véve dönt. Az epidurális érzéstelenítés lassabban hat, ezért vészhelyzetben altatáshoz (más néven általános érzéstelenítéshez) folyamodnak. Az altatás több kockázattal jár, mind az anyára, mind a babára nézve.

Hol lesz a vágás?

Napjainkban elterjedt a szeméremcsont feletti vágás, a szeméremszőrzet vonalában, un. bikinivonalban, így később, ha a fanszőrzet újra kinő, a heg alig látszik. Hátránya, hogy a bőrben futó finom idegvégződéseket is átvágják, ezért átmenetileg vagy állandóan finom érzéskiesés maradhat vissza. A technika előnye, hogy a méh alsó, elvékonyodott szakaszát érinti, így kisebb a vérzés és a hasfallal szemben is kíméletes.
A harántmetszésnek két fajtája van: a Pfannenstiel metszés, ami enyhén ívelt, és az alsó haránt metszés, ami egyenes vonalú.
A hosszirányú (klasszikus) metszést manapság veszélyes vagy különösen sürgős esetekben alkalmazzák,( például ha éretlen koraszülött vagy a magzat különlegesen helyezkedik el: medencevégű-, ferde-vagy harántfekvés), mivel gyorsabban tudják kivitelezni és a magzato(ka)t könnyebb kiemelni. A hosszirányú vágás esetén gyakoribbak lehetnek a műtéti szövődmények (a nagyobb vérveszteség miatt szükségessé válhat a vér pótlása, a bélműködés nehezebben indul, gyakoribb a lázas gyermekágy).
Lehetséges a két metszés kombinációja is: a hasfalon ejtett haránt metszés után, a méhfalon hosszirányú metszést alkalmaznak.

Ha korábban is végeztek már valakinél császármetszést, akkor alapvetően ugyanazon vonalon történik a beavatkozás(kimetszik az előző heget).

A műtét lefolyása

Az orvos mintegy 10 cm hosszú vízszintes vágást ejt a bőrön, majd felnyitja a hasfalat. Az egyenes hasizmokat nem vágják át, csak tompán széttolják őket, így gyorsabb gyógyulás várható (ezek maguktól záródnak). A hashártyát is megnyitják, letolják a méhről. A méhfalon is a vízszintes metszést szokták előnyben részesíteni. Amint nyitva van a méh, az orvos megrepeszti a magzatburkot és a magzatot kézzel kiemeli, alapvetően a fejénél fogva.(ez haránt- vagy medencevégű fekvés esetén eltérhet). Ha az érzéstelenítés jól hat, akkor is érezhető, hogy „matatnak bennünk” vagy, hogy „valamit csinálnak a hasunkban.”
Ritkán előfordulhat, hogy a kiemeléshez szülészfogó vagy vákuumos segítség is szükséges.

A baba kiemelése után

Az újszülött légútjaiból eltávolítják a nyákot és megvárják, hogy felsírjon. Jó esetben figyelnek arra, hogy a köldökzsinórvérből minél több jusson a magzatba. Elvágják a köldökzsinórt, ezt követően a szülésznő röviden megmutatja a babát az édesanyának. Remélhetően terjedni fog az a gyakorlat, hogy biztosítják a baba megérintését még a műtőasztalon. Majd átadják a babát a neonatológusnak (újszülött-gyermekgyógyásznak). Az újszülött-vizsgálatokat általában egy szomszédos helyiségben végzik, az apa sok intézményben a babával mehet. Az ellátás után az apa vagy a szülőszobán tartózkodó kísérő megkaphatja a babát. Akkor viszik el a csecsemőosztályra, ha szoros megfigyelésére van szükség,e vagy ha a kórház szemlélete és rutinja szerint minden császáros babát – az állapotuktól függetlenül- néhány órára inkubátorba tesznek.

A baba kiemelése után az orvos eltávolítja a lepényt (az anyának oxitocint adagolnak, ami a segíti a lepényleválást és a méhösszehúzódást is), ellenőrzi és fertőtleníti a méhet. Ha szükségesnek ítélik méhszájtágítást is végeznek, hogy a vérzés könnyebben távozzon.
A műtét előtt vagy a köldökzsinór levágása után antibiotikum adása javasolt a fertőzések megelőzése céljából.

Az összevarrás tart a legtovább: összevarrják felszívódó cérnával a méh falát, leggyakrabban egy rétegben, majd a hasfalat zárják. A kórházi rutinja vagy a műtétet végző orvos függvényében helyeznek be dréncsövet (vékony gumiszerű cső, ami zacskóban végződik), hogy a sebváladék kiürülését biztosítsák. Ezt általában a műtétet követő 1. nap elteltével eltávolítják.

A méh sebének két rétegben zárása nagyobb biztonságot nyújthat a következő várandósság és a megkísérelt későbbi hüvelyi szülés során, mivel csökkenti a hegszétválás kockázatát.
A műtét befejezéseként varrattal vagy kapcsokkal zárják a hasfal bőrét. Az műtőasztalról leemelnek (ez kellemetlen lehet), majd áttolnak a műtét utáni őrző kórterembe.

Források:
A szülészet-nőgyógyászat tankönyve- szerk. Papp Zoltán, (Semmelweis, 2009)
Szülőnők kézikönyve: Dr. Benkő Péter (Springmed, 2010)
Műtét előtt, alatt és után, Betegeknek és hozzátartozóknak- Dr. Robert M. Yougson & The Diagram Group, Kulturtarde 1996
drtomosvary.hu/csaszarmetszes/93
Kórházi tájékoztatók

Összeállította: Földiné Sz. Sarolta, 2012, www.csaszarosanyuka.hu