Címkearchívumok: riport

Hogyan tud az apa segíteni?

Egy pár vallomása a császármetszés utáni tapasztalataikról

(Riport)
Judit:
Amikor először bekerültem a kórházba, semmi sem volt előkészítve, se pizsama se papucs, a fél boltot rásózták.
Attila (mosolyogva): Elhoztam mindent, ami volt.
A baba megszületése után minden nap bejártam a kórházba, reggel 7-8 óra körül már ott voltam és este 10-ig maradtam. Mindig kellett valami.

Judit: „Hozz egy popsitörlőt, hozz egy papírtörlőt”. Akármennyire úgy érzi az ember, hogy felkészült… Legalábbis mi úgy jártunk, hogy elolvastunk mindent, tanfolyamra jártunk és oda volt készítve a bőrönd. És mégsem az kellett, amiről gondoltunk, hogy arra majd szükségünk lesz.

 Attila: Amit mondott azt vittem azonnal, pelenkázó alátéttől kezdve, amiről én azt sem tudtam, hogy néz ki, de volt.

Judit: Az apa már a puszta jelenlétével tud segíteni. Lehet vannak, olyan nők, akik úgy gondolják, hogy ezt a férj ne lássa. De olyan félelmetes és kiszolgáltatott érzés volt nekem személy szerint…Ha a férjem nincs ott, akkor nem is tudom…Biztos belereccsent volna az ember lelkileg teljesen.
A kórházba köntös bekötőjét kötötte az ágy végére, hogy könnyebben tudjak felkelni. Egy-két nap után tudtam nevetni a saját nyomoromon.

Nagyon fontos, hogy az anya mellett ott álljon a párja. A férjem olyan, hogy az első perctől kezdve mindent együtt csináltunk. Kialakult, hogy együtt fürdetünk, a kis kádat is ő készítette elő… Mindenben segített, az éjszakai szoptatásoknál ugyanúgy felkelt, eleinte azért is, mert kiegészíteni kellett és amíg én szoptattam, bekeverte a tápszert.

Az első pár hétben nem tudtam rendesen felkelni, segített felülni. Nem tudom, hogy mindenkinek a párja otthon ennyire mellette áll-e. Nem mindenki segít ám. Ha nem, akkor nagyon nehéz…

Császármetszés utáni lelki problémák

Riport dr. Frigyes Júlia pszichiáterrel

A gyermekágyi levertség, a „baby blues” viszonylag sokakat érint. Van erre az esetre valami tanácsod?

A „baby blues”-ról akkor szoktak beszélni, ha az anya ingatag hangulati állapot van az első hetek folyamán, de maximum a 6. hétig. Ez nem betegség, és valamilyen formában szinte mindenkinél megjelenik. Történt valami hatalmas változás és ahhoz alkalmazkodni nem mindig igazán egyszerű.

Segít, ha van megfelelő közeg, ahol lehet változékony hangulatúnak lenni, ahol senki sem várja el, hogy ilyen vagy olyan legyen az anyuka. Ha egyszer nagyon boldog, máskor nagyon sírós, vagy nagyon feszült vagy nagyon türelmetlen, ezek lehetnek mind a „baby blues” tünetei. Amíg ilyen össze-vissza érzései vannak, legyen mellette olyan ember, aki ezt eltűri, kíséri, segíti, enni és inni ad, nem vár el semmit és elfogadja, hogy az anyának most épp elég komoly munka – sőt ilyen komoly munkát még nem is végzett- hogy együtt van a gyermekével. Az összes többi munka másokat illet.

 Mit tapasztaltál, milyen problémákat vethet fel lelki téren, ha valaki császármetszéssel szült?

Sokféle problémát. Lényeges, hogy külön kell választani az indokolt és a nem indokolt császármetszést. A probléma az, hogy igazán korrekt szétválasztás nem tud történni…

A szülés utáni nehéz érzések többnyire azokban a helyzetekben erősek, súlyosak, amiknél, ha alaposabban megnézzük, nem volt indokolt a császármetszés. Miért okoz problémát az indokolatlan császármetszés? Ezt több oldalról meg lehet közelíteni. Az egyik oldal az, hogy a hüvelyi szülés ad szubjektíve egy olyan érzést, hogy ugyanazt végig tudom csinálni, mint az összes többi nő a Földön, a császármetszés ezt az érzetet nem adja meg.

Császármetszés utáni lelki problémák bővebben…