Riport 14 gyermekes császáros anyukával
Kati 2012 szeptemberében adott életet 14. gyermekének.
Mindegyiket császármetszéssel szülte.
Ez a kép már a riport után több hónappal készült:
A Frank család 14 gyermekkel.
A riportot készítette: Földiné Sz. Sarolta www.csaszarosanyuka.hu
2014.09., néhány nappal a 14. baba születése után
Már előre eldöntöttétek, hogy sok gyereket szeretnétek?
Nem azt döntöttük el, hogy nagy családot szeretnénk, hanem azt, hogy életünk minden területét kiszolgáltatjuk Istennek – beleértve a családtervezést is – , mert meggyőződésünk, hogy az egyetlen, élő Istennek személyre szabott, tökéletes terve van az életünkre nézve. Ezért adunk Neki szabad kezet, hogy megvalósíthassa akaratát bennünk akár sok gyerekkel, akár kevéssel.
Igen. Nyilván nem gondoltunk arra, meg se álmodtunk ilyesmit, hogy műtétek sorozata fog következni. Sosem gondolkoztam előre, hogy mi lesz. Napról-napra gondoskodik rólunk a mi Istenünk, ezt mondja a Biblia, és ez a saját tapasztalatunk is. Elég minden napnak a maga baja. És aztán Isten tervében ez a 14 gyermek volt benne. Így fogadtuk el, örömmel.
Hány évesen szülted az első babádat?
27 évesen mentem férjhez, és 28 évesen szültem.
Hány éves vagy most, a 14. születésénél?
42.
Az első császármetszésre miért került sor?
Úgy indult a szülés, hogy elfolyt a magzatvíz és fájásaim nem voltak. Beindították a szülést, 7 órát vajúdtam, teljesen ki is tágultam. Már a tolószakaszban voltam, de a tolófájások egyre gyengültek. Tulajdonképpen fájásgyengeség lépett fel, az oxitocin se hatott, az adagot már nem tudták növelni. Azt mondták nincs mire várni. Egy órás tolószakasz után vittek át a műtőbe.
Ugyanez történt a másodiknál is, ott is végigvajúdtam. Tulajdonképpen egyszerűen fogalmazva nagyok voltak a babák, (4400 gr a legnagyobb) én meg alacsony, törékeny alkat vagyok. Téraránytalanság volt az oka az első két császármetszésnek.
A harmadik terhesség alatt is végig talpon voltam, csináltam a dolgaimat. 34 hetesen váratlanul elfolyt a magzatvíz, már jócskán kinyíltam, úgy hogy nem is vettem észre. (Két császármetszés után elvileg nem is engednének vajúdni, bár hallottam, volt orvos, aki bevállalta.) Így ekkor a baba koraszülöttsége miatt alapból nem engedték a vajúdást. Innentől kezdve eldőlt a sorsom.
Az volt az érdekes, hogy mindezek ellenére még a negyedik és az ötödik gyermeknél is úgy alakultak a körülmények, hogy majdnem végigvajúdtam. Ugyanis hirtelen indultak be a fájások, aznap már ettem, ami a műtét előtt nem megengedett. Emiatt vártak egy-két órát a beavatkozással, s mire a műtőasztalra kerültem, már szinte a vajúdás végére jutottam.
A szülés egyszer sem volt programozott, minden esetben magától indult be.
Nem is kértek rá, hogy programozott császár legyen?
Nem.
Végig ugyanaz az orvosod volt?
Az első két babát a helyi kórházban szültem, ott nem volt fogadott orvosom.
A harmadik babánál a koraszülés miatt eleve behoztak a megyei kórházba, mert a helyi kórházban nem volt koraszülött osztály. A nagybátyám a megyei kórházban volt osztályvezető főorvos, ő végig nyomon követte a terhességeimet. A harmadiktól kezdve így adott volt, hogy hozzá kerülök. Nála szültem 5 gyereket. Amikor nyugdíjba ment, „átadott” egy másik orvosnak, de a későbbiek folyamán is bejött még a műtéteimhez.
Mindamellett, hogy Isten óvó kezében tudhattam a életem, végül is protekcióm volt, s emberileg is a legjobb kezekben voltam. Most éppen a jelenlegi osztályvezető főorvosnál szültem, mert az én orvosom elutazott.
Nem vetted észre, hogy az orvosok féltek a többszörös műtét miatt?
Volt rá példa. Az egyik orvos, akivel korábbról már ismeretségben voltunk, nyíltan megmondta, hogy még véletlenül se akar velem találkozni a szülőszobán. Egy másik viszont úgy nyilatkozott, hogy megtiszteltetésnek tartja, hogy a 6. (tudta pontosan a számát) műtétnél ő is asszisztálhatott.
Mennyi idő telt el a terhességek között?
Általában egy év van a gyerekek között, néhányuk közt van 1,5 év különbség.
Az orvosok nem mondták, hogy többet kellene várni?
Első alkalommal igen, de mikor nyilvánvalóvá vált, hogy hogyan gondolkozunk, nem zaklattak ezzel. Az orvos rokonommal a 3. gyerek születése után ültünk le beszélgetni. Elmondta, mire számíthatunk. Értette, mire alapozzuk életgyakorlatunkat, de – a saját szavaival élve – megérteni nyilván nem tudja. Mindezek ellenére végig mellettünk állt, mindenben segítségünkre volt.
Nem féltél bevállalni a következő műtéteket?
Gyakran hallok jóakaratú, vagy éppen rosszmájú megjegyzéseket („nem vagy normális”; „szükségük van a gyerekeknek édesanyára”; „a magad egészségével is kell törődnöd”, Istennek is elég, amit teljesítettél…”stb. ) Hitem ellenére is egyszer-egyszer meglegyintett a félelem. Járt pl. egy orvostanhallgató a közösségünkbe, és éppen a szülészeten volt gyakorlaton. Megkértem, hogy szerezzen nekem valami irodalmat a témában. Utánajárt, de azt mondta, nem adja ide az anyagot, mert nem akar megijeszteni, olyan rosszak a statisztikák. Ez azért nyomott hagyott bennem. Istentől vártam bátorítást, az Ő szavát, a Bibliát kezdtem el olvasni, és a következő sorok kerültek – nem véletlenül – a szemem elé: „…elesnek mellőled ezeren, jobb kezed felől tízezren, de hozzád nem is közelít…”. Megnyugodtam. Istennek Van hatalma a statisztikákkal szemben is működni. Vagy a 7. terhességem során, mikor szinte meglepett a halálfélelem, újabb bátorítást kaptam: „…hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem ér veszedelem… érett korban térsz a koporsóba”.
Tudsz másokról is, akik ilyen sok császármetszést vállaltak?
Egy „fanatikus” katolikus anyának volt állítólag Angliában 8-9 császármetszése.
Maradt valamilyen szövődmény?
Semmi, könnyű szokott lenni a felépülés. Nincs összenövésem, orvosi vélemény szerint fantasztikus gyógyulási hajlamom van. Talán a korábbi műtétek egyetlen szövődménye az, hogy az utóbbi terhességeim során a babák 34-35. hétre születtek. A hasfal és a méhfal eléggé el van vékonyodva, az átlagos 10 mm-rel szemben, 2 mm vastagságú lehet az ultrahang szerint.
Gyermekkori álmom volt, hogy megtanuljak egyszer fuvolázni, s majdnem 40 évesen 10 gyerek mellett jött el az ideje. Nem éreztem, hogy megerőltető lett volna, a helyes légzéstechnika elsajátítása során azonban hegsérv alakult ki. Az orvos azt mondta, hogy csoda, hogy eddig nem jelentkezett ilyen probléma. De ha eddig nem történt kizáródás, ezután már nem fog, hisz a terhesség során a magzat felfelé nyomja a beleket, a következő császármetszés pedig megoldja a problémát. Így is történt.
Visszered se alakult ki, ami fokozott trombózisveszéllyel járt volna?
Nem. Pajzsmirigy alul-működés jelentkezett a 9. terhesség után, de ez nem a császármetszések, hanem a sok terhesség miatt alakult ki. Rendszeresen gyógyszert szedek, 3-4 évente kell kontrollra járnom, meg terhesség alatt.
Most a 14. baba 34. hétre született, 2650 gr-mal. Az egyik orvos, valahogy így fogalmazott: csodálatos, természetfölötti ez, hogy bár lerövidül a terhességek ideje, de a természet gondoskodik arról, hogy súlyánál fogva érett legyen az újszülött.
Volt választott szülésznőd, aki segített a kórházban?
Nem, csak orvos.
Bababarát kórházban szültél?
Nem, de lehet kérni, hogy nappal velem legyen a baba, és csak éjjelre viszik el.
Mikor kaptad meg a babáidat?
Hamar. De a tej csak a 3-4. nap szokott megjönni. Ez alól az az eset volt kivétel, amikor a koraszülött kislányomnak 3-4 órával a szülés után légzésproblémái adódtak, és átvitték a klinikára. Őt csak a varratkiszedés után láthattam, és végül 10 nap után mentünk haza.
Mindig ugyanott vágtak?
Igen. Bikinivágással. Minden újabb műtéttel egyre kisebb lesz a hasfal.
A szoptatásra hogyan hatott a műtét?
Nem vagyok egy nagy szoptató. Az első fiam 5 hónapig szopott, a második 2 hónapig. Volt amelyik már a kórházban kapott pótlást. De otthon a védőnők révén hamar női tejhez jutok, így mindegyik gyermek legalább fél évig anyatejet kapott.
Milyen szokott lenni a felépülésed?
Spinális érzéstelenítéssel szoktak műteni, de 8 óra után felkelhetek. Orvosi utasításokat betartva sok folyadékfogyasztással kikerülhető az érzéstelenítő okozta fejfájás. 24 óra után az erős fájdalomcsillapítónak kimegy a hatása, így a 2-3. nap a legrosszabb. De segít az a tudat, hogy utána már minden nappal egyre könnyebb lesz.
Mennyire élted meg különbözőnek a műtéteket és az utána való felépülést?
Az elején volt a legnehezebb. Akkor ejtették az első sebet… Drasztikus, erős fejfájásom volt, keveset ittam. Nehezen tisztult a szerveztem, szenvedtem. Ugyanakkor láttam a különbséget, hogy a spontán szülők milyen könnyen felépültek. Úgy tűnik, hogy az ember idővel megedződik, hozzászokik a terhekhez. A heg érzékeny és érzéketlen is egyszerre, talán ez is az oka annak, hogy nem érzékelem már annyira a fájdalmat.
A hegedet hogyan szoktad védeni?
A kisebb gyerekeket pedig nem cipelem, nem emelek. Ehhez nagy tudatosság kell. Haskötőt viszont mindig hordok, ha nem vagyok terhes akkor is.
A haskötő miatt nem renyhültek el a hasizmaid? Az állandó hordást nem szokták ajánlani.
Nem tudom… a hasfalam hajszálvékony lehet már, nem tudom, hogy izomról lehet-e egyáltalán beszélni az alsó hasfali részen.
Ki szoktad feküdni a gyermekágyat?
Igen, igyekszem kifeküdni. A harmadik héten ez már elég nehéz, de a férjem is kímél, Édesanyám pedig közel lakik hozzánk, ő is sok mindenben besegít.
Hogyan készültél a következő műtétre?
Nem szoktam készülni. Az első terhességem idején csináltam terhestornát, de utána már nem…
A gyermekeid egyéniségére hatott szerinted az, hogy műtéttel születtek?
Még nem is hallottam ilyenről…
Néhány cikk több tulajdonságot felsorol, azt szokták például mondani, mivel nem élte át a szülést, csak kiemelték, nem mer úgy nekivágni az élet kihívásainak, vagy nem mer átmászni alagúton…
Semmi ehhez hasonlót nem tapasztaltam, ezekben nem hiszek. Egytől-egyig kiegyensúlyozott, életvidám gyerek, akik az iskolában, zeneiskolában a legjobbak közt teljesítenek.
Az utánközlés írásbeli engedélyhez kötött!
készítette: Földiné Sz. Sarolta, 2012.09. www.csaszarosanyuka.hu