dr. Katrin Mikolitsch
A császármetszés a kifinomult műtéti és altatási technikáknak köszönhetően ma már viszonylag veszélytelen beavatkozásnak számít, de sok páciens számára mégis kockázattal és mellékhatásokkal jár, amik kevésbé fizikai, mind inkább lelki jellegűek.
Pszichoszomatikus szempontból a császármetszés a természetes szülésélmény gátja. Hiányzik a szülés aktív átélése, annak a látványa és érzése, ahogy a gyermek születik, a lehetőség az azonnali érintésre és zavartalan fogadására.
Természetesen nem minden anya éli meg a császármetszést traumatikus élményként. Ennek fokozatai teljesen különböző lehetőségek összjátékától függenek, lehetnek testi-környezeti hatások, de lelki-kulturális vonatkozásúak is.
A császármetszés kapcsán szerzett különféle tapasztalatokat a nők megrázkódtatásként, fájdalomként, csalódásként élhetik meg – a kiváltó okok minden asszonynál egyéniek. Néha látszólagos apróságok, amiket évekig megőriz az emlékezet.
A császármetszés által okozott trauma
„Egy élményt akkor érzünk traumatikusnak, ha testi, érzelmi vagy mentális szinten meghaladja az erőnket (minket) és egy vagy több síkon nem tudjuk beépíteni.“ (Christiane Windhausen pszichológus után)
A trauma mértéke függ attól, hogy ismételt császármetszésről van-e szó vagy mennyi ideig tartotta műtét. Szerepet játszik a kiszolgáltatottság és a tehetetlenség érzése is. A szülésznők és orvosok által nyújtott ellátás minősége lényeges befolyással bír, mint ahogy az életkörülmények, az előzetes tapasztalatok és az egyéni feldolgozási stratégiák is.
A császáros anyukák beszámolói szerint a következő tapasztalatok válthatnak ki traumát:
1. A műtét megtapasztalása
Maga a műtét átélése néhány asszony számára azt jelenti, hogy megsebezték testi integritását.
„Úgy éreztem, hogy elevenen felvágnak!”
Az asszonyok másképp tekintenek az alsótestükre és másképp értékelik, mint egy végtagot. A has az elsődleges nemi szervek székhelye, a nőiesség forrása, a szülés helye.
„…egyszerűen belevágtak az egyik legértékesebb részembe…”
A műtét utáni fájdalmak és utófájások a friss heg körül létfontosságú tapasztalatot jelenthetnek.
„A seb annyira erősen fájt, hogy egy hétig előregörnyedve jártam. A nővérek nevettek a hátam mögött.”
2. A kórházi személyzet vagy a hozzátartozók nem megértő viszonyulása
A kórházi személyzet vagy néhány hozzátartozó viselkedése jelentősen csökkentheti a császármetszés traumáját, de ronthat is rajta.
„Olyannak éreztem magam, mint egy állat… megborotváltak… egyik hordágyról a másikra raktak… egyszerűen nem emberhez méltóan.”
„A szülésznőt alig láttam… úgyszólván egyedül voltam a férjemmel…utána meg minden nagyon gyorsan történt…”
A férj vagy a társ nem eléggé méltányolta a szülésnek ezt a formáját.
„A férjem nem hozott nekem virágcsokrot, bár többször is mondtam neki, milyen fontos lenne nekem.”
3. Kiszolgáltatottság/ Az események feletti kontroll elvesztése
Az egyik leggyakoribb oka a császármetszés utáni traumának a kiszolgáltatottság érzése. A nő úgy érzi, mintha egy mókuskerékbe került volna, és hirtelen már nem tud többé maga dönteni. A kontroll elvesztéseként élnek meg más szülészeti beavatkozásokat is pl. az oxitocin-bekötést vagy a burokrepesztést.
Gyakran hallom a rendelésemen:
„Egyszerűen több időre lett volna szükségem“.
4. Elválasztva az újszülöttől
A babát nem a műtőben vizsgálják meg, hanem a kórház más helyiségében vagy az anyának meg kell várnia a műtét végét, amíg a hasát lezárják.
Néhány kórházban az anyának az újszülött nélkül kell a műtét utáni őrzőben maradnia, amíg a peridurális érzéstelenítő hatása el nem múlik. Ez több óráig is eltarthat.
„Spinális érzéstelenítésem volt és nem láthattam a babámat, mert az őrzőben feküdtem. Másfél órán át bámultam az óra mutatóit… Végtelennek tűnt.”
Az újszülöttet másik kórházba viszik vagy más épületben van a gyermekklinika.
„Az ikrek egyikét elvitték a csecsemőosztályra – a fiamat még egyszer se vehettem a kezembe, hogy igazán üdvözöljem.”
A gyermek halála a szülés előtt, alatt vagy utána.
5. Saját elképzelések és elvárások
A tervezett zavartalan szülés császármetszéssel végződik.
„Az első szülésem császármetszés volt, a másodiknál mindent belefektettem, hogy természetes úton születhessen, de a végén nem volt jutalom, hanem megint a műtő.”
„A végén császár lett és úgy éreztem, hogy becsapott a sors!”
Forrás: www.kaiserschnitt-netzwerk.de
Kaiserschnitt, eine entscheidende Erfahrung, Trauma durch Kaiserschnitt
Fordította: Földiné Sz. Sarolta, 2012, www.csaszarosanyuka.hu