A kismamák körében főleg azok a hiedelmek váltak elterjedtté, amelyek szerint a császárral elvégzett szülés jóval kíméletesebb a hüvelyi szülésnél, sőt, egyes nők kifejezetten a hüvely, közvetve pedig a szexuális élet megóvása érdekében szeretnének így dönteni. A természetes szülés testre gyakorolt negatív hatását azonban teljes mértékben alaptalannak tartják a szakértők, hiszen a nők kilencven százaléka a szülést követő hat hónap múlva újra teljes értékű szexuális életet élhet.

    Tény, hogy a császárral végzett szülésnél valóban nem kell „végigszenvedni” a vajúdás és szülés fájdalmait, mivel az anya alszik, vagy gerincvelői érzéstelenítés teszi teljesen érzéketlenné testének alsó kétharmadát. A már említett szövődményeken kívül azonban számítani lehet rá, hogy a varrat fájdalmasan húzódni fog és fájhat a mozgás, a köhögés, sőt a tüsszentés vagy a nevetés is. További hátrányként említhető, hogy a császárosoknak többnyire később indul be a tejelválasztásuk, mert a legtöbb kórházban nincs módjuk a szülés után közvetlenül és megfelelő gyakorisággal szoptatni. A természetes szülés után ezzel szemben az anya sokkal hamarabb gyógyul, egy-két óra múlva pedig már járkálhat, és többnyire nincs szükség az intenzív osztályon történő huszonnégy órás megfigyelésre sem.

    Egy másik gyakori érv a császármetszés mellett, hogy a magzatnál ne lépjen fel oxigénhiány és ennek következtében agykárosodás, amire a természetes szülésnél lehet némi esély. Ezt az indokot azonban nem igazolják a számok: annak ellenére, hogy egyre több a műtét, az oxigénhiányos esetek aránya több szakember szerint sem változott.

    További hiedelem, hogy a császárral született baba szebb, mert nem viselte meg a szülés. Lehet ugyan, hogy az ilyen újszülöttnek gömbölyűbb a feje, de mivel ezek a babák gyakran vajúdás nélkül születnek, mintegy „váratlanul” érheti őket a szülés. Normális, hüvelyi szülés során a baba feje és egész teste is nagy nyomásnak van kitéve a szűk szülőcsatornában: a nyomás hatására nagy mennyiségű stresszhormon szabadul fel az apróság szervezetében, ami segíti őt a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásban.

    Mivel a császáros babák ebből a szempontból sokszor felkészületlenebbek, gyakoribbak lehetnek náluk a különféle légzésproblémák, az aluszékonyság, továbbá szoptatási nehézségek is felléphetnek.

Forrás: origo, Illyés András, 2010, eredeti helyén már nem elérhető

Kivonat: www.csaszarosanyuka.hu