Örömteli anya-ás bababarát változások!
Részletek az új szakmai protokollból, 2022

Az anyának joga van ahhoz, hogy egy általa választott kísérő a műtétes szülésbefejezés esetén is mellette legyen.

Császármetszés esetén, még a műtét ideje alatt, az „aranyóra” időszakában, az újszülöttet az anya mellkasára, közvetlen bőr-bőr kontaktussal ajánlott elhelyezni. Ha ez orvosi okból nem lehetséges, úgy az újszülöttet az apa (kísérő) mellkasára, közvetlen bőr-bőr kontaktusban ajánlott elhelyezni, majd az anyának átadni, amint az lehetségessé válik.

Az előzetes császármetszésen átesett várandósok egy része hüvelyi szülésbe bocsátható, amennyiben az ellátók megfelelő objektív és szubjektív feltételekkel rendelkeznek. A várandósokat erről ennek megfelelően ajánlott felvilágosítani.

A születést követő első órában nem ajánlott rutinvizsgálatok és -beavatkozások végzése. Az újszülött mérése, vizsgálata, esetleg fürdetése legkorábban a második órában végzendők el.
Ettől csupán akkor térünk el, ha az anya másként kívánja, illetve, ha az anya vagy az újszülött állapota miatt szükséges valamilyen beavatkozást vagy korábbi státuszvizsgálatot végezni .
Az egészséges újszülött vizsgálata akár 24 óráig is halasztható, az első fürdetés pedig 24 óra utánra is halasztható.

A mellre jutás lezajlására legalább egy (akár kettő) órányi időt ajánlott biztosítani, amely során az újszülött eléri az emlőt, és onnan szopik is („aranyóra”).
Amennyiben az „aranyórát” valamilyen alapos szakmai okból meg kell szakítani, vagy csak késleltetve lehet megkezdeni (pl. császármetszés során, amikor valamiért nincsenek meg az azonnali mellre tétel feltételei), úgy abban az esetben is törekedni kell arra, hogy később az újszülött az anya mellére kerülhessen és ott szopni kezdjen (késleltetett aranyóra)

Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelv a családbarát alapelvekre
épülő szülészeti és újszülött ellátásról, 2019