A fizioterápia hatása a fájdalomra és funkcionális aktivitásra császármetszés után

Angol publikáció összefoglalója

Szerzők:
I.Citak Karakaya, I. Yüksel, T.Akbayrak, F. Demirtürk, M. Gürhan Karakaya, Ö. Özyüncü, S. Beksac
Forrás: Arc. Gynecol Obstet, 2012

Cél
A vizsgálat célja az volt, hogy a fizioterápiás program hatását vizsgálja a fájdalomra és funkcionális aktivitásra a császármetszés utáni korai időszakban.

Módszer
Ötven anyát vizsgáltak a császármetszés után több szempontból: az őrzőben töltött idő hossza, a bélmozgások visszatérésének ideje, a hegfájdalom intenzitása, a funkcionális mozgások nehézségi foka és a rutin fájdalomcsillapításon felül használt érzéstelenítők igénybevétele.
A vizsgálatban 19 és 42 év közötti anyák vettek részt, szüléselőzményük hasonló paraméterű volt, az egészségügyi problémával küzdők aránya is hasonló volt. A kontrollcsoportban lévő 24 anya csak rutin ellátásban részesült, a vizsgált csoportban 26 anya kiegészítő fizioterápiás programban vett részt. Mindegyik műtét általános érzéstelenítésben zajlott.
Az anyák használhattak általuk kontrollált fájdalomcsillapítást (Patient contolled anesthesia). Nem engedték meg nekik az evést, ivást mielőtt a bélmozgásuk beindult volna.
A pácienseket az őrző mielőbbi elhagyására buzdították, ha nem voltak hiposzenzitívek és a gyermekágyi vérzés kontrollálható volt.

A heg fájdalmát egy 10 cm-es vizuális analóg skálán (VAS) kellett megadniuk. A funkcionális aktivitások közben fellépő fájdalmakat (fordulás ágyban, felülés, felállás, járás), három külön skálán ábrázolták.

Minden anyának volt kísérője a kórházi szak alatt. Ezt értelmezhetjük úgy, hogy szükség esetén a kontrollcsoport is kapott bizonyos segítséget a funkcionális mozgásokban és a baba ápolásában.

A fizioterápiás program

A légzésfunkciók javítása
Mellkastágító gyakorlatokat is bevontak a programba, mert ezek tágítják a tüdőt, segítik a légcserét, a salakanyagok távozását, a hasi izomtónust, a vérkeringést, a váladék távozását és a relaxációt. Megtanították az anyáknak a köhintés technikáját, ami könnyebb, kevésbé fájdalmas és hatékonyabb mint a köhögés.¹

A vérkeringés javítása
A boka hátrahúzása, lefeszítése, körzés és térdhajlítás és nyújtás is a program részét képezték, hogy serkentsék keringést, csökkentsék az ödémát, megelőzzék a lehetséges műtét utáni keringési problémákat, gyorsítsák a felépülést az érzéstelenítés után és felkészítsék a pácienst az első felkelésre. A mellkas tágítását és az aktív alsó végtag- gyakorlatokat minden órában végezték a páciensek, amikor ébren voltak, 5-ször ismételve mindegyik gyakorlatot. Másnap napi háromszor 10-es ismétlésszámmal.

A sebfájdalom csökkentése
A seb fájdalmának csökkentésére TENS-et használtak 120 Hz-es frekvencián 60 μsec impulzusidővel naponta 30 percig. Az elektródákat a műtéti heg két oldalára rakták. Addig emelték az áram erősségét, amíg erős zsibbadást okozott, de nem váltott ki izom-összehúzódást vagy kellemetlen érzést.

A bélmozgások aktiválása
Attól kezdve, hogy fel tudtak ülni a páciensek, a keresztcsonti és az ágyéki szakaszon naponta, kb. 5 perc időtartamra kötőszöveti kezelést (CTM, konnektiv tissue manipulation) alkalmaztak. A CTM során a harmadik ujj hegyével trakciót hoztak létre a bőr és a bőr alatti szövet között. Ezt azért vették be a programba, mert kedvező hatással bír a fájdalomra és a belső szervek diszfunkciójára (itt főleg a bélmozgásokra) azáltal, hogy stimulálja a szegmentális és szupra-szegmentális reflexeket. Speciális húzásokat is alkalmaztak: a keresztcsonton és a szakroiliákális (SI) ízületen, a lumbális paravertebrális és szubcostális régióban.²

A medence hátrabilletését is bevették a programba, mert jótékonyan hat a hasizomok össszehúzódására, serkenti a bél aktivitását és segít megelőzni és kontrollálni a bélgázok okozta fájdalmat. A gyakorlatokat naponta 3-szor 10-es ismétlésszámmal végezték, a fájdalom határain belül.

Egyéb
A vizsgált csoportot megtanították a helyes testtartásra és a helyes testmozgásokra a baba hordása és a mindennapi teendők közben, hogy ezáltal segítsék az egyenes tartásukat és jobban figyeljenek a helyes tartásukra és megelőzzék a szülés utáni vázizomzat lehetséges fájdalmait. A testtartás-javító gyakorlatokat naponta minimum 3-szor, 5-10-es ismétlésszámmal végezték, főként szoptatás után. A z anyáknak elmagyarázták a medencefenék izomzat anatómiáját, működését és fontosságát. Kaptak ajánlott gyakorlatokat mind a lassú mind a gyors izomrostoknak megfelelően 10-es ismétlésszámmal, hogy minden szoptatás közben végezzék. Ajánlották nekik továbbá, hogy feszítsék meg a medencefenék izmokat olyan tevékenységek során, amik növelik a hasűri nyomást pl. nevetés, köhögés, tüsszentés. Ezt az oktatást és ajánlást megkapta a kontrollcsoport is hazamenetel előtt. A fizioterápiás programot mindig ugyanaz a gyógytornász végezte.

Eredmények
A vizsgált csoport hamarabb vált alkalmassá az őrző elhagyására: átlag 6 óra 18 perc után. A fizioterápiás kezelésben nem részesült csoportnál ez az idő átlag 8 óra 1 perc volt. A vizsgált csoportnál hamarabb beindult a bélmozgás (bélgázok távozása, széklet). A heg fájdalmának intenzitása kezdetben hasonló volt mindkét csoportnál. Bár a műtét utáni 2. napon a fájdalom mindkét csoportnál csökkenő tendenciát mutatott, de a vizsgált csoportnál a műtét utáni első és második napon sokkal jobban csökkentek a fájdalmak. A vizsgált csoportnak kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szüksége. Az első nap az osztályon a kontrollcsoportnak több nehézsége volt az a napi teendők elvégzésében. De a nehézségek a műtét követő második napra náluk is jelentősen csökkentek. A gyógytorna programban résztvevőknél semmi hátrányos hatás nem merült fel.

Egyszerűsített táblázat az eredményekről

Konklúzió
Kimutatható volt, hogy a császármetszés utáni korai időszakban a gyógytorna hatásköre szélesebb, mint azt az eddigi szakirodalom feltárta.Érdemes megfontolni a postpartum ápolás minőségének és produktivitásának javítását, ami fokozza a szülés utáni jó közérzetet.

eredeti forrás: Arc. Gynecol Obstet (2012) 285:621-627, Springer Verlag, 2011
Fordította és összefoglalta: Földiné Sz. Sarolta, 2013

A magyar összefoglaló cikkünk idézésekor kérjük a forrást megadni. www.csaszarosanyuka.hu